A Fülöp-szigetek legendáiban él a repülő ördög, ami egy denevérember-szerű, szárnyas teremtmény.
Ha választhatnánk, hogy melyik természetfeletti lénnyel szeretnénk egyszer találkozni, akkor biztos, hogy még utolsónak sem említenénk meg a Fülöp-szigetek folklórjában élő aswangot, amelytől joggal retteghet mindenki.
A helyiek által az eredendő gonosznak tartott aswanghoz, rengeteg legenda fűződik, amelyek régiónként, személyenként váltonak, ám a legtöbb történet úgy festi le a lényt, mint egy vámpír és egy boszorkány szerelemgyerekét. Az aswangtól a legtöbben azért félnek, mert állítólag kisgyermekeket eszik. A kedvenc csemegéje a máj és a szív.
Más históriák szerint az aswang egy női boszorkány, aki egy különleges balzsammal bedörzsöli magát, hogy gyönyörű hajadon legyen. Amikor átváltozott, akkor házak tetejére mászik fel, ahonnan leereszti a hosszú nyelvét, és azon keresztül szívja ki a háziak vérét. Ha jóllakott, akkor úgy néz ki, mint egy terhes nő. Ilyenkor különös hangot lehet hallani, ami így hangzik: tik-tik, wak-wak, vagy soc-soc.
A Fülöp-szigeteken, amíg nem volt fejlett és modern orvostudomány, addig a vetéléseket, és a különböző betegségeket is az aswang számlájára írták, mert egyes történetek szerint a lény a magzatokat kieszi az anyákból. Ezek a rémtörténetek különösen Visayan régióban, és Capiz nyugati tartományaiban Iloilo, valamint Antique környékén terjedtek el.
Capizban a lakók többsége a házuk, és a családjuk védelmének érdekében, fokhagymafejekkel és egyéb tárgyakkal díszítik a lakásukat, valamint mindig hordanak maguknál szenteltvizet, hogy el tudják űzni a rémésztő lényt.
A Fülöp-szigetek déli részén, Mindanaoban több osztályba sorolják az aswangot:
1. A vérszívó, avagy vámpír.
2. A Barangan, avagy a Bosszúálló Boszorkány, aki Voodoot, és hasonló tevékenységet űz.
3. Mananangal, aki az éjszakában szárnyal úgy, hogy az alsó végtagjait maga alá húzza.
4. Hullaevő, aki a valódi holttestet egy banánfa törzséből faragottal próbálja helyettesíteni.
5. Hamis szörny, aki képes emberből kutyává, vaddisznóvá, vagy bármilyen más állattá változni. Áldozatai alakját is felveheti.
A néphit szerint az aswangok közösségben élnek, csendesen, félénken, és megfoghatatlanul. Közülük néhány annyira vékonyak, hogy egy bambusznád mögé is el tudnak bújni. A aswangoknak azonban agresszívabb alfaja is létezik, akiknek Bubuu a neve, és éjfélkor a tojótyúk hangját utánozzák.
A másik alfajuk a tik-tik és a wak-wak, amelyről a helyiek úgy tartják, hogy egy elhunyt családtag szelleme, amely bagoly alakot vett fel. A sigin és a zengben megint csak más az aswang, melynek megjelenése a chupacabrához, vagy Tasmán Ördöghöz hasonló. A lény szőrzete foltos, a szája és az agyarai pedig nagyok.
A hagyományok szerint, ha éjszaka egy aswang közelít a házhoz, akkor addig kell olajat forralni, amíg a lény el nem megy. Ugyancsak hatásos ellene az ezüst, amelyet valószínűleg a nyugati mitológiából vettek át a Fülöp-szigetiek.
Természetesen sóval is érdemes védekezni, mert attól megéghet az ördögi teremtmény. Emellett egy piros zacskóba helyezett gyömbér, és érmék is megvédenek az aswangtól.
Mivel az aswang egyes faja képes az alakváltásra, ezért a helyiek egy trükköt is kitaláltak, amivel felismerhető, hogy aswang-e valaki. Ehhez az illető szemébe kell nézni. Ha az ember a saját reakcióját fejjel lefelé látja, akkor az aswang. A másik módszerhez terpeszállásba kell állni, majd lehajolva át kell nézni a terpeszen, mert így megpillantható az aswang igazi alakja.
(Forrás: mysterieuxlettres.blogspot.hu)