Felkavaró történet tartózik a nyúllábhoz, a boszorkánytáblához, de szelleminghez is.
A talizmánok soha nem mennek ki a divatból, hiszen abban az esetben, ha szeretnénk távol tartani a gonoszt, megőriznénk az egészségünket, szerencsére, szerelemre, több pénzre vágyunk, akkor a legegyszerűbb mágia az, ha veszünk, vagy készítünk egy amulettet, amit magunknál hordunk.
Sajnos azonban néhány talizmánnak igencsak felkavaró a háttere. Gondoljunk csak arra, hogy Afrikában a mai napig rettegésben élnek az albínók, mert a helyi babona szerint misztikus erejű amulettet lehet készíteni az albínók egyes testrészeiből. De az emberek mellett az állatok sincsenek biztonságban, hiszen például az orrszarvúkat, tigriseket is azért ölik meg, mert egyes országokban rengetegen hisznek ezeknek a csodatévő erejében.
A talizmánok között tehát nem egynek sokkoló a háttere, ezért most öt olyan amulettet ismerhetünk meg, amelynek ijesztő, elkeserítő a története.
A boszorkányablak: Az 1830-as évekből származik a talizmán, ami egy nagyon egyedi tervezésű építészeti munka, amit szinte csak Vermont államban tekinthetünk meg. A boszorkányablakokat az épületek második emeleti lakásaiban alakították ki 45 fokos szögben.
A legenda szerint azért építették az ablakokat, hogy megvédjék a lakókat a boszorkányoktól, akik az ilyen szögű ablakon nem tudnak berepülni a seprűjükkel. Anno koporsó ablaknak is nevezték az építészeti alkotást, mert a történelemben annyira szűk folyosók voltak a házakban, hogy olyanfajta koporsókat készítettek, amelyek kifértek ezeken az ablakokon.
A Szent Benedek-medál: A római katolikus egyház egyik amulettje, amire egy ima kezdőbetűit vésték. A medál az egyik legrégibb talizmán, aminek több hatást tulajdonítanak. A Szent Benedek-medál gyógyít, véd a gonosztól, a boszorkányoktól és megszünteti a démoni megszállottságot.
Az amulett hatása azon alapszik, hogy a tulajdonosa Krisztust hívja segítségül, Szent Benedek közbenjárásával. A medál hátoldalán a következő áll:
V R. S. (Vade Retro Satana!) – Távozz Tőlem, Sátán!
N. D. S. M. D. (Non Draco Sit Mihi Dux) – Ne a Gonosz Legyen az Én Uram (Ne a sárkány legyen az én vezérem)
Nyúlláb: Az egyik remek példa arra, hogy néhány talizmán mindenkit megvéd, csak azt az állatot nem, amelynek az egyik testrészéből készült. A nyúlláb esetében elsősorban a dél-amerikai államokban nem érezhetik magukat biztonságban a tapsifülesek.
A helyi babona szerint a nyulak lába távol tartja a gonoszt. A leghatásosabb védelem az, ha a nyúl bal első lábát vízbe mártják egy korhadt fa csonkjával, majd éjfélkor kiviszik a temetőbe. Más történet szerint a jobb első láb a leghatásosabb, ha azt egy sírkövön vágják le.
A dél-amerikai államokban azért nincsenek biztonságban a nyulak, mert egy a greenwood-i Könyvtárban őrzött, 1900-as évekből származó amerikai népmese elbeszéli egy 500 éves boszorkány történetét, aki éhséggel átkozta meg az embereket és az állatokat.
Az emberek ezért az úgynevezett „okos Brer” nevű nyúlhoz fordultak segítségért. A nyuszi úgy döntött, hogy majd ő megoldja a problémát, amire elég lesz egy éjszaka. Amikor éjjel a boszorkány elment, hogy gonoszkodjon, akkor a nyúl bement a boszorka házába, és az otthagyott köpönyeget összezúzott csípős paprikával töltötte meg.
Amikor a boszorkány hazaért és felvette a köpönyeget, akkor megbénult és megégett. Ekkor az állatok berohantak a házba, hogy elfogják a boszorkát, akit megégettek, a rémuralom pedig véget ért, ám a biztonságkedvéért az állatok készítettek egy nyúlláb talizmánt a boszorkányság, gonoszság ellen.
A szelleming: A XIX. század indián vallásból származik a Szellemtánc rituálé, amelynek elmaradhatatlan kelléke volt a szelleming. Napjainkban állítólag megvédi a viselőjét a bajtól. James Mooney jegyzete szerint a különböző jelképekkel díszített szelleminget nők, férfiak és gyerekek is viselhették.
1890 december 29-én, a Wounded Knee patak partjánál az amerikai hadsereg Hetedik Lovassági Ezrede lemészárolta egy sziú tábor 350-400 lakosát, majd kifosztotta őket. Később Buffalo Bill fedezte fel a kifosztott készlet között a szelleminget. Mivel Buffalo Bill ismerte a ruhadarabok jelentését, ezért visszaküldte azokat a lemészárolt nép leszármazottainak.
A kappan kő: Plinius foglalkozott ezzel a talizmánnal, amely egy csodás kő, ami a kappanokban fejlődik ki. Az ókori filozófus története szerint egy kappan kő legyőzhetetlenné tett egy Milo Croton nevű embert.
A II. században a bűvész Damigeron írt arról, hogy az, aki a szájába veszi a követ, az harci bátorságra, ékesszólásra, bájra, jó karizmára tesz szert, a felesége pedig mindent megtesz, hogy az ura kedvében járjon. A három, négy, hét, kilenc vagy tíz éves kappan kő állítólag képes arra, hogy meggyógyítsa a szembetegségeket és megkönnyíti a szülést.
(Forrás: noiportal.hu)